Cimkék:: bájital

Nem minden szerelmi ajzószer iható, ezért sokkal megfelelőbb afrodiziákumokról beszélni. A szó görög eredetű, Aphrodité, a szerelem istennője nevéből származik. A szerelmi serkentőszerek három dologra szolgálhatnak. A potenciát (azaz a szeretkezés képességét), vagy a libidót (a szeretkezés vágyát), vagy a gyönyörérzet minőségét növelik. Mindhárom cél igen fontos, és már az ókor kezdete óta számos növényi, állati, sőt emberi eredetű anyagot alkalmaztak elérésük érdekében a hozzáértők.

Verbena officialis

A vasfűt vagy verbénát már régóta összefüggésbe hozzák mind a varázslással, mind a gyógyítással. Bővebben...

Genus potentilla

Kenőcsük elkészítése során a boszorkányok pimpót is használtak. Bővebben...

Citrus vulgaris

A narancsot amulettek készítésére, további szerelmi bájitalok és más főzetek anyagaként alkalmazták a boszorkányok, amelyeket arra használtak, hogy gyanútlan áldozataik fölötti hatalmukat növeljék.

Genus lactuca

A közönséges salátát a boszorkányok a középkor óta kenőcseik egyik alapanyagaként használták, a szárában lévő, salátaópiumként is ismert fehér lét pedig bájitalaikba keverték. Bővebben...

Nicotiana tabacum

A növény szárított leveleit az amerikai bennszülöttek időtlen idők óta füstölő szertartásokban használták. Csak a XVII. században került Európába. Bővebben...

Scopolia carniolica

Hatásában a nadragulyához és a beléndekhez hasonló. A boszorkányok kenőcseikhez és szerelmi bájitalaikban használták. Bővebben...

A babona szerint, ha az ember gombostűt talál, azt mindig fel kell vennie, nehogy egy boszorkány találja meg és mágikus célokra használja. Az ívelt gombostűt a boszorkány bájitalokba helyezte, mert ezzel embereket lehetett megigézni, illetve meg lehetett törni más boszorkányok varázslatát. A hiedelem szerint, ha valaki éjfélkor gombostűt szúr egy gyümölcsbe, és közben egy bizonyos varázsigét mormolt, az jólétet hozott.

(D.Canwell - J.Sutherland: Boszorkányok)